uj-zaland

Vers Mindenkinek

Gergo es Bela almaszedo verse amikor az indiai rabszolgahajcsaroknal dolgoztak...

"Egy Szakáll Muki van,

Három fia van,

Hárjú máj frend!, szól az egy,

A másik traktorozni megy,

A harmadik ül a padon,

A pénzemet nyúlja nagyon

Dana dana dan...."

Ady Endre verse amikor UJ-Zelandon jart:

„Akarom, mert ez bús merészség

Akarom, mert világ csodája

Valaki az Ér(d)től indul el

S befut a Szent, nagy Óceán(iá)ba”

Vegul egy sajat koltemeny :

"A maori nőknek nincs párjuk. Vagy megették, vagy olyan randák..."

Írta: uj-zaland | Időpont: 2007. jún. 16. 2007. jún. 16. 19:35 Még nincsenek kommentek

Címkék: mesel | Zalan

Vajon visszasírja-e az ember az indiai rabszolgahajcsárokat és a véget nem érő esőt, ha tapasztalja az ezer forintos retúrjegyet Piliscsabára; hogy átverik a MÁVnál; átverik a boltban; átverik a T-Mobile-nál; órákat vár hiába a dokiknál; tele van szarva és firkálva minden második pösti utca; nem lehet normálisan közlekedni; mindenhonnan a nyamvadt politika folyik; és Magyar Mércét olvas a mindenhol bagózó (vagy inkább füstölgő) fiatalság…Majd egy sör vagy egy bor mellett megszakértjük Gáborral:)

Írta: uj-zaland | Időpont: 2007. jún. 5. 2007. jún. 5. 17:31 Még nincsenek kommentek

Címkék: mesel | Zalan

Repülj hajóm, rajtad a holnap hőse

Melbourne csúnyább arcát mutatta elutazásomkor, a véres ausztrál vám és határőrség személyében. Először egy sokszáz méteres sorral kellett a check-inhez megküzdeni, majd egy fiatal elővizsgáló emlékeztetett, hogy a 120 grammos fogkrémem el fogják venni. No de miért? Kérdém. NA mert az több mint 100 milliliter. Mondom a fogkrémek sűrűsége az nagyob avíznél, tehát az nincs 90 ml sem, ezért tovább bátorkodtam az ellenőrző ponthoz. Azonban a nagyobb kaliberű fegyverekkel rendelkező vizsgálók rögtön elkobozták, indoklásom nem érdekelte, amire 100nál nagyobb van írva azt elveszik, akár ml, akáér gramm, akármi, tömindegy mi van a szabályzatukban , és nehogy vitatkozni merjek, mert akkor mindent elvesznek.Megsajnálva az agyi kapacitását az AUSztrál határőröknek engedtem az erőszaknak, lemondtam fogkrémemről, amely Új-Zélandban még megfelelt a 100ml-es limitnek. Másomat nem vették el, azonban a mögöttem érkező EMirates légitársaság csinos stewardessei már nem úszták meg ilyen könnyen. A csinos terrorista stewardessek egy gyanús scholl lábsprayt akartak „átcsempészni”, de a bátor ausztrál harcosok megtámadták és leleplezték őket!! Ó igen! Hurrá! Végül ezért a repülőn 89en haltak meg légszomjban.Én meg bátorkodtam végignézni az ausztrál akciót, (minden szempár odatapadt a vitára, minden más kulturált országban a stewardessekkel szemben előzékenyek és segítőkészek). Erre néhány biztonsági, ausztrál szekus odarohant hozzám, sietésre szólítottak fel, nincs itt semmi látnivaló, tessék oszolni! Majd mielőtt moccanni tudtam vón, megtámadott „rutinellenőrzésre” két újabb határőr, és az egész társkám és összes zsebeim átturkálták, miután már gépileg és kapunk is áthaladva mindenemet megvizsgálták. Még Kisvakond végbelében sem találtak titkos újabb fogkrémeket ezért végül elengedtek, én meg még a gépemet sem késtem le miattuk. Elmehetnek ezek e hatalommániás állatok a majdnemmondomhova, egyetlen előnyük, hogy legalább angolul értenek és angolul beszélnek ezért az ember nem érzi magát kiszolgáltatottnak, mintha ugyanezt mondjuk szuahéliül beszélő kínai határőrök tették volna. A repülőút már sima ügy volt….a stewardessek megkértek, hogy üljek át egy néni helyére, aki nem oda kérte a jegyét csak valamit elszúrtak, cserébe több hely lesz a lábamnak. Mondom na jó, mit számít, cseréljünk. Ekkor még nem tudtam, hogy egy fejenként 200 kilós arab család lesz a szomszédom!! Méghozzá két csöpp gyerekkel, akik végig hangoskodtak, amikor meg az anyuka elment a folyósón, kitört két légrengés és leverte a tányérokat… aztán azt is kitalálták, hogy miniágyakat felszerelnek ekénak falra, hogy ne az ölükbe kelljen tartanai gyerekeket, ugyanis… nos nem nagyon mnet a 26 csomagal rendelkező családoknak a csomagok elpakolása felszállás előtt. Aztán persze ezeet apránként mind előszedték. De olyan kövérek voltak, hogy pótöbv kellett a becsatolásukhoz. Aztán a gyerekek az ölbe, ehhez pótpót öv kellett. A szagukról még nem is beszéltem. A repülőút Szingapúron át Dubaiig 15 óra 50 perc, csak ennyit kellett ilyen körülmények között kibírni, de közben fantasztikus EMirates kajákkal, remek italokkal és filmekkel és zeneválogatásokkal szórakoztattam magam! Az 5száz csatorna és CDnyi zene és a világ 200 legérdekesebbnek kikiáltott filmje eléggé lefoglalt, pl. az 1960as Sinatra és James Dean-es Ocean”s Eleventől Wyatt Earp-ön át a legújabb Disney-mesékig annyi minden volt… Pl. fogkefe és borotvaszett a komfortérzet növeléséhezJ Pl. Ordít ugyan a jóillatú arab tündéri babája, de legalább amikor leharapom a fejét akkor tiszta marad a lehelletem, és nem szúrom meg a borostámmal! A repülőút mégis annyira megviselt, hogy a 40fok árnyékban dubaii leszálláskor kezdtem szédelegni és erőtlenedni. Ilyen repülés utáni élményem még sosem volt, rendesen padlót fogtam miközben csomagjaimmal az átszállásra kellett volna koncentrálnom. Volt néhány órám, hogy gatyába rázzam magam. Mivel a vécénél sorban kellett állni, igyekeztem újat keresni. Hamar kiderült, hogy minden próbálkozás hiábavaló, egyre nagyobb sorok minden mosdóba, és a világ népeit, akiket nem zavar a reptéren szerteszét heverő (valószínűleg még élő) tömeg, nem hatódik meg egy haldokló fehér látványától. Betértem egy elsősegélyhelyre, ahol megállapították hogy én tökjól vagyok (jobban nem is lehetnék) pulzus rendben, de orvos mindjárt jön, és megvizsgál (aztán persze mégsem), itt van két aszpirin ah két órán belül nem leszek jobban, akkor jöjjek csak vissza.Na persze ahogy bevettem az aszpirint és lepihentem, azonnal rám tört a mégrosszabbul lét, és mivel olyan sor állt, még azt sem tehettem meg, hogy a vécét hányom össze. Na jó, miután kiadtam ami a szívemet vagy hasamat nyomta, már jobban lettem, és inkább maradtam az elsősegély elkerülése mellett. Hazáig már csak egy kisebb reppenésnek tűnt a hatórás út Dubaiból, a kedves és ismerős Bécsben leszállva pedig mintha mindent úgy találtam volna, ahogy hagytamJPedig dehogy.. itt is esettJ Hát…” ennyi volt tényleg, tényleg csak ennyi, Sakkban csak paraszt, kártyába betli…”

Írta: uj-zaland | Időpont: 2007. jún. 5. 2007. jún. 5. 17:30 Még nincsenek kommentek

Címkék: mesel | Zalan

Melbourne

Átléptem a Rubicont, négy óráig tartott. Új_Zélandot otthagyni tehát még ha nem akarok úszni, akkor is annyi idő, mint Makó Jeruzsálemtől, retúr!Ausztrália akkora, mint két EU. Csak éppen mondjuk 20 millióan lakják, meg kenguruk és koalák és mérgespókok, kacsacsőrű emlősök és hangyászok, dingók, emuk és bumerángok. Ez utóbbi egy fából való banánalakú állat. Nagyon vad. Az aussie határőrök szeretetéről már meséltem na még sajnos fogok. Melborune viszont csodálatos hely, tiszta Bábel! 3 millió lakossal akik 170 nyelven beszélnek, és vagy 100 villamosvonallal, amelyek közül van ahol bemondják, hogy milyen látványosságokat látsz 2 megálló között, mire érdemes figyelni és miért érdemes leszállni. Ha nem esik. De persze időnként igen. Melbourne-nek van kikötője de erről nem mesélek, mert mire odaértem, eleredt a szubtrópusi monszun, ami nem itt lakik, de én kaptam belőle, ezért inkább visszaszálltam a villamosra. Amit viszont eső előtt láttam, az egy sanyikkal és franciákkal teli hosztel volt. Aztán viktoriánus gyönyörű épületek sorakoznak felváltva sormintaként felhőkarcolókkal. Az ezer boltot tömörítő Viktória-márketen alkudozók előnyben. Gábor hiányoztál! Aki Isztambulban nagyjából úgy alkudta le az árakat tavaly, hogy a végén a sok portéka mellé még az afgán-türkmén menekültek fizettek azért hogy vegyünk tőlük valamitJ
Melbourne igen parkgazdag (nyamm, ezt szeretjük!), a Yarra folyó egyik oldalán pl. az Australian Open színhelye (itt megkoszorúztam a 4szeres győztes Szeles Mónika emléktábláját), másik oldalán meg a Botanikus Kert, a háborús emlékmű vagy éppen a Forma 1-nek otthont adó Albert Park!A háborús emlékműveknél az szúrt szemet, hogy még Málta nemzetét is kitüntették a világháborús helytállásokért, nekik még a világ másik felén is dicsőség és köszönet jár, mi meg jónéhány hatalomittas fantaszta miatt fejlesunyva járhatunk bármely második világháborús kiállításon,( nem említve a hazánkra mért csapásokat vereségünk eredményeképpen). De jó lenne pedig büszkének lenni egy picit mint az Australian Open tenisz stadionjában. Melbourne-ben található egy régi ausztrál Parlament-épület valamint nagyon sok pálmafa, de kenguruk nem hűsöltek a Botanikus kertben sem. BAtman-ről viszont külön sugárutat neveztek el, szerintem valami városalapító fegyenc kisiparos lehetett. A Botanikus kertet odahagyva elértem a fekete hattyak és kárókatonák nyaralóhelyéül szolgáló valamint golfpályásított Albert Park/Lake-hez, ami néhány Forma 1-es nagydíjnak is otthont adott! Itt az Albert Road-on köröztek a pilóták, nálunk meg MogyoRoad-on. Van ám itt Kínai negyed is, meg walesi kistemplom is, a Pizza Hut 12 évvel ezelőtti annyit ehetsz amennyit bírsz! Akcióit azonban már nem leltem sajnos, de mindegy is, mert ezt a szállásom is biztosította, nem véletlenül választottam, ingyen net és ingyen kaja, nem egy hátrány idegenbenJ Melbourne Aucklandnél és Wellingtonnál is nagyvárosiasabb és európaibb, de azért a DownUnder eget és növényzetet ötvözi a langy klímával, nem csoda ha népszerű bevándorlási célpont.

Írta: uj-zaland | Időpont: 2007. jún. 5. 2007. jún. 5. 17:29 Még nincsenek kommentek

Címkék: mesel | Zalan

Maori teremtésmítosz magyar ferdítésben

A maoriknak nincs egységes teremtésmítosza, mert – amit nem győznek hangsúlyozni a pakehák (fehér disznók) irányába – rengeteg törzsük volt/van, de egységes nemzetet nem alkottak, mint ahogy a germán vagy szláv népcsoportok sem. Ellenben hasonlóság akad köztük, valamint nem adatott meg minden törzsnek, hogy felszámolás előtt még leírja (hiszen az írást a hódító fejérektől vették csak át, addig szájhagyomány útján terjedt a hit-, mese és mondavilág no meg a herpeszállás) amit a teremtéstörténetéről gondol. Én viszont csak 1 verziót írok most le, elég kényesen és önkényesen, sajátosan hogynemondjam, így ha doktori disszertációitokban erre mint forrásra támaszkodni akarnátok, akkor légy szíves maximum 5-ös betűmérettel említsetek mint forrást. Mindkettőnknek jobb lesz. Nem beszélve arról, hogy most félig séróból povedálok, tehát fejből írok, kicsit bátrabb és körvonalazattabb elképzeléseim voltak amikor épp a wellingtoni Te Papa vagy a Canterbury múzeum maori részlegét nézegettem. Nézzünk néhány kulcsszót:Atua: valami ősi, mindent átható világszellem, élőt, halottat, múltat és jövendőt összekötő.Io: ősisten, megfoghatatlan és minden elsőt teremtő, de aztán a kezdeti szerep után már nem említjük, szerepét veszti.Rangi: ősapaPapa: Ősanya (logikusJ)Mana: varázserő, hatalomRangatira: törzsfőIwi: törzsMarae: rituális hely, olyan templom/szentély megfelelő Na mindegy, elég tetszőlegesen választottam ki ezeket a szavakat. De mindjárt jön sztori is. Először is nézzuüka földrajztudós szemével a dolgot, a maorik térképe szerint felfelé van dél, lefelé észak. Ez alapján adnak nevet a településeknek is a szigeteken. Az Északi Sziget neve pedig ugye Maui hala, mert MAui mint valami félisten pecázta ki a tengerből, saját valamely testrészét belógatva a ladikból. A déli sziget pedig maga a ladik. Vaaaagy, a „zöldkő vizei/helye” (nefrit). A harmadik legnagyobb zélandi sziget a STewart ISland, ez pedig MAui hajójának horgonya, amennyiben a déli sziget mégiscsak kenu lenne. A maori időszemlélet szerint a múlt az „ezelőtti napok”, a jövő pedig az „ezutáni napok”, és a múlt ad útmutatást a jelenre és jövőre nézve. A maorik magukat nem tartják egységesnek, de egységet vállalnak a világ bennszülött népeivel, és azok kultúráinak alapjaival. Miszerint az idősebbeket tisztelet övezi és nagy a szerepük a tudásátadásban; a vadászatot és az életmódot a fenntarthatóság kell, hogy jellemezze; a világot, az élőket és az életteleneket mind átszövi bizonyos erő és világszellem, minden mindennel összefügg; a nyelv és a szájhagyomány az ami a kulturális identitást megtestesíti. A világ teremtése pedig valahogy úgy zajlott, hogy IO megteremtette a semmiből az űrt, az ürességet a formát, az időt, az életet, a tudást a bölcsességet a formát, a szavakat, a balaton szeletet és a tudatot és még sooook értékes fogalmat, majd ezekből létrejött Rangi, az ősapa és Papa-tua-nuku, avagy Papa az ősanya. Papa és Mama avagy Rangi és Papa összecsimpaszkodtak igen erősen, ebből ugye megszülettek a félistenek, vagy egészistenek, amelyek már az emberekhez, szélhez, természeti erőkhöz, erdőkhöz, madarakhoz, halakhoz és hüllőkhöz kapcsolódnak, mint amazok ősattyjai/teremtői. Ám ezek mind Rangi és Papa ölelésében a teljes sötétségben éltek, míg csak fel nem lázadtak, hogy ne akarnak a kettő szorításában élni örökké. Az emberek ősistene meg is akarta ölni a szülőket (szerintem előbb-utóbb sikerülni is fog neki sajnos),a többség csak szétválasztani. Egytől egyik sikertelenül próbálkoztak a szétválasztásra, végül valahogy együtt sikerült nekik, Rangi, az apa letat Föld, Papa meg az Ég, időnként az Ég sír könnyei eljutnak Rangihoz, hol harmat, hol eső formájában, aztán a könnyek felszáradnak és visszatérnek Papához az anyához. A természeti erők nem akarták az erőszakos akciót, ezért háborút indított az élőlényős testvérek ellen Földapával az oldalán. A természeti erők győztek, és azóta is hányszor legyőzik az élőket? Ennek példájaként a félsiten az ősanya egy részét visszaadta az ősapának, ezért a föld jórészét vizek uralják, az élőlényeknek b ekell érniük nagyrészt a maradék száraz területekkel (halak kivételek erősíti a szabályt)Az emberek őse erre megharagudott a testvérekre amiért nem voltak elég erősek, és ő is legyőzte őket, fákat , állatokat, növényeket, halakat. Aztán persze mind életbe maradtak, de az élőlények között az ember lett az úr, a „nagytestvér”. Az ember teremtése külön édes sztori. Ez már a déli szigetről száramzikA gyengébb idegzetűek most ne olvassanak tovább, inkább kapcsoljanak valami békésebb brazil sorozatra. A férfinép teremtése egyszerű volt, Hawaiki földjéből megteremtette a férfit először, éóaztán énekelgettek, lelket öntöttek bele, majd nagyon örültek a sikeres teremtésnek. De ez így kicsit kevésnek tűnt, ezért nőket is kellett teremteni. Az első nő szintén Hawaiki földjéből származik, és szintén egy ima elkántálásával leheltek belé életet. Tegyük hozzá, hogy először kerestek egy nősténynemű ősszellemet, de mivel mebrhez hasonlót nem találtak, úgy döntöttek, teremtenem egyet. De aztán az emberteremtő úgy gondolta, hogy majd az emberpár népesíti be a helyet a továbbiakban, de ennek mikéntjét ki kellett próbálni. Az ősénekek szerint pedig az emberteremtő félisten péniszével végigpróbálgatta az emberősanya összes nyílását, hova tudná bedugni nemzés céljából. Az ének végig magyarázza, melyik nyílás következett, és melyik miért nem volt alkalmas, mert mi más szerepe van annak a nyílásnak. Végül eljut a hüvelyhez, és nagy örömünnepet tartanak, mert megtalálták a megfelelő nyílást. NA akkor a segítőszellemek nagy kántálásba/ráolvasásba kezdenek hogy megtörténhessen a teremtő egyesülés. Hurrá. Tapsot kérünk!

Írta: uj-zaland | Időpont: 2007. jún. 5. 2007. jún. 5. 17:29 Még nincsenek kommentek

Címkék: mesel | Zalan

Isten Veled Tündérhon!

Mi derül ki egy reptéren? Hogy a legnagyobb csomaglenullázás után is 20 helyett 23,7 kiló a bőrönd és 7 helyett 8,9 kilo a kézilőfegyver. Na, ijedtemben fülemre is forró ólom súlyú csomagokat aggattam, duplagatya, legnehezebb cipőt a lábra, zsebbe telefontöltő és nehéz fémtárgyak (ütvefúró, súlyzók stb), reptéri meleg ellenére duuplapulóver és kabárfelvétel, kész karácsonyfaként lépek a jegyellenőrzésre, na persze így is 22 kiló a bőrönd, és a tarifák:Kilónként NZ-on belül 5 dolcsi, Ausztráliába 10 dolcsi, Ázsiába 30 dolcsi büntetés. De a kedvenc szabályom: nki szabályzat szerint gyufa, és egyéb tűzszerkezetek nem lehetnek Nálad, mert akkor felgyújtod a repülőt, NZ szabályok szerint viszont a csomagodban nem lehetnek, mert akkor felrobban a csomagtér!!! Tehéát legyenek Nálad, mert akkor azt ellenőrzőkapu kimutatja, tehát számolhatnak a veszéllyel, nem a csomagodból leselkedik rájuk… ezért aztán miután csomagom leadtam, be kellett kunyerálnom magam a csomagfeldolgozó csarnokba, hogy kiszedjem becsekkolt bőröndömből a gyufákat… szerencsére ezt megengedték, így újabb teljes csomagátcsoportosítást játszottam meg a súly ellenőrzés utánJ A nőci a ki bekísért, nevemből rájött, hogy magyar vagyok, mert van egy magyar barátja aki szintén reptéri dolgozóJ szóval újzélandiak számára is felismerhetően magyaros nevem vanJAmíg más 1 óra alatt Pestről Sztambulba száll vagy magába száll, én addig csak Aucklandig jutottam, más szóval Aucklandoltam, ahol kedves magyar delegáció és esős-napos időjárás, valamint 6tal több fok várt! Gergő, Igor és Béla (tehát a zoológus-pedagógus-metrológus-botanológus-ornitológus különítmény) rendkívüli türelmet tanúsítva 6 négyzetméteres lakukban befogadott negyediknek, csomagjaimmal egyetemben… ennél csak akkor lettünk szűkösebbek, amikor Anna és Attila is meglátogatott minket tovarepülésük előtt… De ez nem volt nagyobb trauma, mint a konyhában ahol oly jól belkatunk, esti takarodó után csótányokat látni mászkálni a kaják között… gyomrom fordult kettőt, a világ egyet, mi meg kimentünk leszüretelni a rovarmentes fidzsoákat a szállás kertjébe! A drága helyi delikátesz még ugyan féléretlen volt, d a hosztel megtámadta és kényszerérlletette a saját hasában. A legnívósabb aucklandi esemény címre a 6 magyar kártyapartija – mocsaraztunk, biztos az eső miatt – versenyez a még több magyar, egy csehszlovák káromkodó és erőszakos kancigány, egy japán és egy brazil focimeccsével. Mindkettőn részt vettem és nagyon élveztem, a szlovén követségi focik jutottak eszembe az utóbbiról. Most egy Auckland külvárosi iskola egyik csarnokában (amely vizesblokkja bármelyik magyar suli ótvaritásával felveszi a versenyt, legalábbis rosszabb mint bármi amit valaha láttam odahaza) tört ránk a futball-láz, és megfelelő cipő híján néhány vízhólyag árán bizonyítottuk lelkesedésünket. A verekedős és magyarul remekül káromkodó csehszlovák idegenlégós és csapata ellen (akik egyébként az aucklandi magyar botanikus-halbiológus-agysebész és ornitológus barátaink adhok munkaadói is voltak egyben) meggyőz fölényt alakítottunk ki, a bemelegítésben átvertük őket és élesben nagyon megrámoltuk a kapujukat. Szerintem ez nem tett jót a főnök-beosztott kapcsolatnak, de a kicsi lelkünknek és sporthiányunknak igenJ Aucklandben kiderült, hogy a pénzváltók oly jól felkészültek a távozók szükségleteire, hogy nekem négy helyen sikerült megfelelő eurót találni a dollárjaim visszaváltására!! Bankokkal is próbálkoztam, de egyrészt 3szor annyit vonnak le mint a hagyományos, csak és kizárólag sanyik által üzemeltetett utcai pénzváltók, másrészt meg a bankok is 3 nappal későbbre ígértek csak megfelelő mennyiségű eurót a bankfiókba!!! Akkor a Lehelen próbáljak meg itthon az aluljáróban NZ dollárt rásózni a tovasiető gyanútlan honpolgárokra?Utasbiztosítást meg olyan szép áron akart mindenki a nyakamba sózni, hogy inkább úgy döntöttem, most az egyszer semmi bajom nem lesz, nem veszek el se én se csomagom és mérgezéseket sem kapok el hazafele. Aztán leesett az állam, mert láttam egy Mini Morris-féle min. 20 éves Morris kisbuszt, majd újra leesett, mert volt szállásunkon a sanyik nem tartották meg Gábor leveleit csak az enyémeket! Gondolom Gáborral azért kivételeztek, mert botrány volt Gábor bankkártyás fizetése körül mert többet terheltek számlájára mint kellett volna, Gábor tehát reklamált, ezért aztán levelei valamelyik csatornába végezhették bosszúból… ismét a mindent átölelő szeretet megnyilvánulása.Hazai megrendelésre még kibumliztam Mission Bay mesés tengerpartjára homokot gyűjteni, majd indulásom délelőttjén még elrándultam az Állatkertbe is! Végre megpillanthattam életem első kiwimadarait, akik csúnyán bebukják a mesterséges elsötétítést, azt hiszik illatos iccaka van, és kitüremkednek vackukból, heves rovarvadászatba kezdenek, legalább 1km/órás sebességgel. Most miért csodálkozunk, ha kihalás fenyegeti őket, amikor a leglassabb csacska macska is 38szor gyorsabban teszi meg a Föld-Hold távolságot, mint egy kiwi? És a kiwik tojásai még lassabbak, így még nagyobb veszélynek vannak kitéve. A másik megismert éjszakai állata tuatara őshüllő, amely 13 hónapig vemhes, 100-200 évig is elél, és a dinók korából maradt ránk, mert olyan randa, hogy senki nem akarta megenni. Valószínűleg rágós is. Mivel némely szigetre is elszabadult innét, ezért még 200 ezer példánya maradt, így van esélye a fennmaradásra. Ugyancsak veszélyeztetett és helyi unikum faj a Kea és a Next is. Előbbi a híres szarkavérű hegyikakadu, amely kicsipkedi az autód szélvédője gumiját, vagy elcsen valamita konyhaasztalodról, ha van bonyhád-konyhád és ez a te asztalod. Még nézhető minőségű műsort vágtak le az idomított elefántok, és a helyi fókák és pingvinek is kitettek magukért a játszóterükön. Nagyon élvezték a pocsálást. A 20 perccel később eleredő esőben még egyszer gatyáig ázva úgy emlékül néhány órával a gépem felszállása előtt én nem élveztem annyira a pocsálást. Meg akartam örökíteni a híres gepárducok vidám hancúrozását is, de hirtelem 4 elemem is a kifogyás gondolatára jutott, és mire gépembe elemet és életet vertem, már megunták és elterültek a gyepen a nagymacskák. Igor és Gergő dacolva a délután csúcsforgalommal kirepítettek a reptérre, mivel én ittam.A fare-well-ből.

Írta: uj-zaland | Időpont: 2007. jún. 5. 2007. jún. 5. 17:27 Még nincsenek kommentek

Címkék: mesel | Zalan

Két szálon futunk tovább

Április 28án Christchurchben elszenvedtük 28. közös zélandi költözésünket Gáborral, persze már csaka megszokás kedvéért, hiszen alapvetően városon belül maradtunk, csak nagyon untunk már 2 egymást követő nap ugyanott aludni. A városban kér eső közé esett 1-1 templom, művészeti galéria, fodrász és túróspite. Eséstüskébe léptünk térképészeti szakszóval élve. És mi éltünk a lehetőséggel. Betértünk a 26. gitárboltba is, hátha Gábor végre meglátja társát a magányos estékre, de megint 70ezer forinttól kezdődtek a szóba jöhető normálisabb gitárok, egy használt Luthier Ryoji MAtsuoka személyében, igen, sátoros ünnepek alkalmával majd kettesével ajándékozzátok ezt, fogjuk mi szeretni… szerintem életemben nem volt még kezemben ilyen jó gitár… de még lehetJ Gábornak nagyon melege lett a sapka alatt, ezért lefizettem egy barbárt( barber-t), hogy birka híján hadd nyírjam le Gábor buksiját, az eredményt már képeken láthattátok, igazából ezek után az új-zélandi titkosrendőrség le is kapcsolta gyanúsalak Gábort, ezért egyedül engem engedtek fel a vasárnapi aucklandi járatra, őt még 3 hét szőlőbögyörészésre és hullámlemezlovaglásra és ítélték. Mivel látszólag élvezte, ezért nem indítottunk mentőexpedíciókat. Beszabadultunk a szellemi központjába is Christchurchnek, a Művészeti Galéria-negyedben jobbra Rutherford laboratóriumát találjuk, egyenest néhány művészeti ág minikiállításait az ott tanulók műveiből, balra meg a nemzetek konyháját, mi a csehek palacsintáját és fánkját szúrtuk először miközbencsak a szemünk ki nem szúrta az ungaríse lángos és a rétesek… közös mákoskiflinek túros a háta, egy révkomáromi asszonyság hazai ízeket imitált ott nekünk, a kiéhezetteknek!! Tejfölös-sajtos-fokhagymás lángos az igazi, nem a kokakoala, és olyan jól elbeszélgettünk, hogy nekünk ajándékozott mákos és túrós finomságokat a hölgy, akinek nevét blogba foglalnánk hálánk jeléül, ha tudnánk. Képzeljétek, Gábornak a lángostól olajos lett a keze. Júúj.De szerintem má lemosta. Az eső. Nem messze megtaláltuk a már emlegetett Botanikus kert széliben a Canterbury múzeumot, ahol kisérteteket is láttunk, ugyanis szívszorító kiállítás volt az Antarktiszról és az odavesző Scott-ékról. Valamint a 800 éve kihalt moáról, valamint a maorik életéről. Este utsó közös zélandi esténken német hölgyek társaságában boros vacsit fogyasztottunk el, majd megtámadtunk egy gyanútlan kereoki bárt. Felvettük a vérmes tölgyfa ászana jóga-jelmezünket, kicsit megszégyenítettük az OAsis-Green DAy vonulatot, megengedtük, hogy a lelkes közönség önkívületben felugráljon mellénk a színpadra, majd Gábor billiárd-leckét adott először nekem majd a sörgőzös helyi vagány csávóknak és csávónéknakJKiélveztük mégegyszer, hogy úgy is lehet bulizni, hogy nem lesz füstszagú az alsógatyádig minden, túltéve a zokniszagon (mintha szegény zokni íz magától volna oly büdös), majd záráskor áttértünk a már többször megkóstolt ír-bárba, ahoal a Black Velvet formáció tartotta egész estés és éjszakás koncertjét, igazi kalssz angol és ír népdalokkal a Baj van a részeg tengerésztől a Cotton Eye Joe-n át a skót jódlizenéigJ Nagyon élveztünk, táncoltunk mint két ürdüng, és irigykedtünk hogy nekünk ilyet mért nem soha? Aztán eszünkbe jutott, hogy lesz itt még Zöld Pardon és EFOTT és Kispál, ami picit kárpótol majd. „Életbe maradunk bebábozódunk, találunk valakit
Valamit mondunk neki hogy úgyis mindegy hát
gyere velem Halálig jobb híján leszel-e, nem lesz egy
fáklyásmenet Tudod mibe kerül annyi fáklya? Hát te inkább csak
Belül gyújts egy gyertyácskát minden napra egyet
Néha majd elfújom olyankor szeretlek …”Csomag és örökségszortírozás után alvásórában 1-0 arányban megvertem Gábort, majd „nem látunk ki a fejünkből” zászló alatt kikocsikáztunk a reptérre, hogy megkezdjem a hazakalandozást, Gábor meg az utóvédharcokat. Könnycseppes pillanat. Két harcos búcsút int.

Írta: uj-zaland | Időpont: 2007. jún. 5. 2007. jún. 5. 17:26 Még nincsenek kommentek

Címkék: mesel | Zalan

Fogolydilemma kivimadar valtozata

Miota Zalan fogta magat, s az szuk almaszedo trikot egy böingre cserelte, sem lattam kiwit. Zalannak sikerult az allatkertben egy olyan valakivel talalkozni, aki mar hallott egy olyan emberrol, akinek mar meseltek arrol, hogy egyszer valaki latni velt egy kiwit a vadonban, de azutan gyorsan le is tagadta.

A corrugated irónia utan vissza az utakhoz!

Mikor az ember egy felsavos utlezarashoz er, Uj-Zelandon atlag minden garmadik meterre jut egy, persze csak a foutakon, nohat legjobb, ha felkeszul, hogy mindket iranybol a szembejovo forgalom elsobbsege tablaval talalkozik.

Mi tortenhet, ha ket kocsi egyszerre er oda?

A. Senki sem indul el->csontvazak a kocsiban
B. Mindket kocsi enidul->csontvazak a kocsiban elorebicskalo fejjel
C. Kerdezzetek meg Nash-t, a fogolydilemma vegtelen idoben kifejlesztett elmeleterol, csak vigyazzatok, at ne nash-sen titeket!

A tajak rabul ejtenek, ez rendben van, de foglya nem vagyok, bar a fogoly is madar, de engem ne nezzenek annak:)!

Írta: uj-zaland | Időpont: 2007. máj. 14. 2007. máj. 14. 6:25 1 komment

Címkék: Gabor | mesel

Vezermuszij

Meg mindig az utakon...!

Avagy kinek mi jut rola az eszebe. Marci peldaul egy orosz zeneszerzovel keveri. Kocsink -sajnos most mar csak kocsim - majdnem egy kiallitas kepein vegezte, hiszen csak ott lenne most mar lathato, vagy egy roncsfeldolgozoban, s gumikerekei immar oposszumcafrangokbol allo bütüje a kormeghatarozok martalekava valt volna, ha a poccre indulas oltaran nem aldozok fel 300$-t. Ezuttal a fidzsi szarmazasu "Hello, how are you my friend"-ünk tobb hibat is talalt a verdaban, melyet porra vert, azota Porschevel jarok, de a kerek szalad! A vezermuszij lazult meg, s egy forgo alkatreszt is ujra kellet hornyozni, elnezest, muszaki angolszotar nem volt nalam, csak a jozan paraszti eszem, amibol utobbit kezdem elhagyni. Lenyeg, hogy van transzportom, s ha be nem megyek Mr. Fidzsihez, biztos lerohadok utfelen!

Írta: uj-zaland | Időpont: 2007. máj. 14. 2007. máj. 14. 6:09 Még nincsenek kommentek

Címkék: Gabor | mesel

Corrugated ironia, csapo 3

Hullamlemzbol epitkezel? Mar tudjuk a valszat a Kiwi-e vagy kerdesre. Nadehogy ilyen szallason aludjunk, ahol ebbol vannak a falak? Wanaka falak, mert Wanakában voltunk, ahol a hivatalos kiiras szerint az internet hasznalata egy ket dollaros erme bedobasaval korulbelul 17 percig elvezheto.

Egy szellemes muvesz atepitette egy helyi Opelnek, (Holdennek) a karosszeriajat, s lecserelte fem hullamlemezre! Azota kiallitasi targy a wellingtoni Te Papa muzeumban.

Namost azert ez mar tobb a soknal!!!

Mindenesetre a helyi bak-elit a birkak kek verevel kent meg husvetkor is az ajtofelfakat, akkor meg mit csodalkozunk?

Írta: uj-zaland | Időpont: 2007. máj. 14. 2007. máj. 14. 6:03 Még nincsenek kommentek

Címkék: Gabor | mesel